Telephely: 3854 Gibárt, Kossuth Lajos u. 16.

Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Hernád folyó mellett a torkolattól 58 km-re fekszik. Itt található az 1901-ben tervezett, 1902-ben épített és 1903-ban üzembe helyezett üzemvízcsatornás elrendezésű vízerőmű.

A vízerőmű az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. tulajdona. Az ÉMÁSZ Nyrt. és a 2015 májusa óta az ALTEO Group tagjaként működő Sinergy Kft. által 2004-ben megkötött szerződések alapján a ALTEO Group jelenleg mint bérlő és üzemeltető vesz részt a vízerőmű működtetésében.

2020.decemberében az ALTEO befejezte a közel 1 évig tartó, a több mint 100 éve üzemelő, műemlékké nyilvánított Vízerőmű felújítását, az erőmű további hosszú távú, megbízható és gazdaságos működésének biztosítása érdekében.

A rekonstrukciós munkálatok célja volt a rendelkezésre álló természeti erőforrás (Hernád folyó) hasznosításának növelése is. Az ALTEO Nyrt. 1,2 milliárd forintos beruházás keretében újította fel és korszerűsítette az erőművet, amely során nagyobb teljesítményűre és korszerűbbre cserélte a korábbi technológiát és renoválta a műemléki épületet: a teljes kivitelezés az erőmű műemléki jellegének megőrzésével történt.

Gibárti vízerőmű teljesítménynövelő beruházás

A helyszíni kivitelezési munkák 2019. őszén kezdődtek meg, majd a 2020. október végén zártuk a próbaüzemet. Eredeti ütemtervünkben ezzel 2020. július végére terveztünk, ezt hiúsította meg a Covid helyzet, amely a turbinák és generátorok gyártását késleltette több mint három hónapig, majd további csúszást okozott a gyártó külföldi szakembereinek Magyarországra történő bejutási nehézsége.

A több mint 100 éves Gibárt Vízerőmű további hosszú távú, fenntartható működtetéséhez a METÁR támogatás adott lehetőséget (hasonlóan a Felsődobsza Vízerőműhöz, amelynek rekonstrukciójához KEOP támogatás adott lehetőséget 2011-ben).

A projekt során a komplett technológiai rendszert lecseréltük, az új, korszerű turbinákkal az erőmű kapacitása közel 1 MW, amely majd duplája az eredeti kapacitásnak.

Az erőmű életkorából és a szükségesen nagy mértékű bontási munkákból adódóan nem kevés műszaki kihívással szembesültünk.

Néhány szemléltető adat a munka volumenéről: elbontásra került ~450 m3 beton, beépítésre került ~700 m3 beton, amelyhez ~60 tonna betonvasalati anyagot használtunk fel.

Az erőmű műemléki jellegéből következően emellett restauráltuk az épületet és az erőmű területén, valamint gibárti közterületen is kiállítottunk egy-egy régi turbina gépegységet.